A "Farmakológia" címszó alatt ismertetett vizsgálatok egyértelműen igazolják a természetben előforduló deutérium fontosságát az állati szervezetekben. Annak vizsgálatára, hogy mennyire széles körben szükséges a deutérium az élő szervezetek sejtjeinek normál folyamataihoz, növényeken is vizsgálatokat indítottunk. A DDW csökkentette különbözõ csírázó növények hajtáshosszát A DDW biológiai rendszerekre gyakorolt hatásának vizsgálatára magok csírázását vizsgáltuk csökkentett deutériumtartalmú közegben. Egyszerű kísérleti rendszerben különböző magokat csíráztattunk normál és csökkentett deutériumtartalmú vízben. A kísérletek során több mint 12 000 mag csírázását vizsgáltuk. Minden esetben azt tapasztaltuk, hogy a csíranövény hajtáshossza rövidebb volt DDW-ben, mint normál vízben. A gátlás mértéke 5-60%-ig terjedt (az átlagos szórás 5-10% közé esett) a különbözõ növényfajok esetében. A DDW az intracelluláris tér átmeneti lúgosodását idézte elő A növénykísérletekhez az Elodea canadensis nevű vízinövényt választottuk. Azt kívántuk vizsgálni, hogy tudunk-e fiziológiás választ indukálni a növény csökkentett deutériumtartalmú vízbe való áthelyezésével. Kísérleteink megerősítették, hogy a deutérium koncentrációjának csökkenése stresszt idéz elő a növényi sejtekben. A mért változásokból arra következtethetünk, hogy a deutérium megvonására a növény úgy reagál, mintha sötétbe került volna. Az eredmények megerősítették, hogy a D-koncentráció változtatásán keresztül befolyásolni tudjuk az intracelluláris tér H+ ion koncentrációját. Eredményeink bizonyítják, hogy - az Elodea canadensis levelének sejtjei reagálnak a szubnormális szintu [D]i-re,
- a H+-efflux mechanizmus aktiválása fontos része a válasznak, és
- a sejtek rövid időn belül képesek alkalmazkodni az új körülményekhez (2-3 óra).
Feltételezzük, hogy a [D]i csökkentése megváltoztatja a megelőző intracelluláris D/H arányt, ezzel átmeneti stresszt idézve elő a sejtek fiziológiás állapotában, mely a plazmamembrán H+-transzportrendszerének átmeneti aktiválásához vezet.
|